LISZT FERENC EMLÉKEZETE születésének 200. évfordulóján

Bieliczkyné Buzás Éva:
LISZT  FERENC  EMLÉKEZETE születésének 200. évfordulóján

1961-ben egy zenét tanuló diákcsoport tagjaként jártam először Weimarban, Goethe és Schiller, valamint Liszt Ferenc városában. A századokon is átsugárzó nagy szellemek otthonába belépni, ott nézelődni különös élmény volt. Számomra hosszú időre Goethe lett az irodalmi -, Liszt pedig zenei téren az irányt mutató fénylő csillag. Lelkesen gyűjtöttem a róluk szóló könyveket, írásokat, tanultam a költő verseit és hallgattam a zeneszerző műveit. Különböző énekkarok szoprán szólamában énekeltem Liszt kórusait, nagyszabású oratóriumait, miséit. 1974-től kezdve pedig a Magyar Rádió munkatársaként alkalmam volt felkutatni, hogy a műsorokban mikor és hogyan szólaltatták meg zenéjét, hányszor mutatták be Európa-szerte ismert, sokoldalú tevékenységét.
A Párizsban, Rómában, Weimarban és Pesten élő Mester, a „világpolgár” – ahogy ma neveznénk, magyarnak érezte magát.1838 tavaszán, a pest-budai pusztító árvíz hírére felidéződött benne a rég elfeledett hazai táj. Egyik levelében így írt erről: „Magyarország az oly nemes fiakat szülő, erőteljes, termékeny föld. Az én hazám! Én is fia vagyok ennek a tőről metszett, féktelen nemzetnek, amelyre bizonyára jobb napok várnak. Ez a nép alszik egyelőre. De ha egyszer egy hatalmas szózat felébreszti, szelleme meg fogja ragadni az igazságot! Dicsőséges jövő vár reá, mert bátor és erős – semmi sem tudja megtörni akaratát, semmi sem csalta meg reményeit. Ó, én vad, távoli hazám!”
1935-ben, Papp Viktor, a korszak jelentős zenetörténésze, a Rádióéletben a következő felhívással fordult a hazai közvéleményhez: „Hozzuk haza Liszt Ferencet! Ha Bayreuthról beszélünk, nemcsak Wagner, hanem Liszt Ferenc is eszünkbe jut. Hiszen ott halt meg 1886. július 31-én és ott is van eltemetve.
Halálakor a magyarok közül csak Thomán  István és Miska inas volt jelen. Thomán, mint fiatal tanítvány nem juthatott befolyáshoz. Miska pedig nem számított. Fejetlenség és zűrzavar uralkodott a koporsó körül.
Liszt leányához Cosimához két olyan távirat érkezett ekkor, amely a temetkezési
helyre vonatkozott. Az egyiket Wittgenstein hercegné küldte Rómából, mely
szerint Liszt mondta neki, hogy Pesten akar eltemettetni a Ferencrendiek szerzetesi
 ruhájában. Ugyanezt erősítették meg Liszt Ferenc magyar barátai is.
A táviratoknak azonban nem volt foganatjuk. Liszt Ferenc Bayreuthban nyugszik
ma is és nem idehaza. Kossuth hamvai itthon vannak, Rákóczit haza hoztuk s
Liszt még sincs itthon. Hozzuk haza Liszt Ferencet! Kiáltjuk a pusztába, milyen
régóta már!”
1936-ban az az elgondolás fogalmazódott meg, hogy amíg nem sikerül Liszt
hamvainak hazahozatala, addig is állítson a nemzet szimbolikus dísz-sírhelyet
számára. Dohnányi Ernő erről így vélekedett: „A magam részéről a belvárosi
Ferences templomban emelendő jelképes síremlék létesítését tartom a nagy
Mesterhez legméltóbbnak, hisz ez a hely volt számtalanszor Liszt lelki
elmélyülésének, imába borulásának szentelt helye.”
Költői kérdés: megvalósul-e valaha?
1978. július 31-én, halálának 92. évfordulóján Bieliczky Joó Sándorral együtt
hallgattuk a Magyar Rádióban Liszt műveit. Faust-szimfóniájának hallgatása
közben férjem a következő sorokat írta:
CSILLAG-MÁGLYÁKBÓL
Mester belebódultam zenédbe.
Sorsom hozzád kiált:
csillag-máglyákból írtad nekünk a
Faust-szimfóniát.
A 2011-es esztendőt – születésének 200. és halálának 125. évfordulóján – az egész évet Liszt-évnek nyilvánították. „Liszt Év 2011-ben Magyarországon és világszerte!” – hirdetik a programajánlók. A koncerttermekben, a Bartók rádióban és még számos helyen megszólalnak művei. Március 18-án a Thália színházban bemutatták Fekete Gyula zeneszerző Papp András szövegére készült Excensior! Liszt Ferenc mennybemenetele című operáját, amely a nagy művész idős korának sorsfordító napjáról szól.
Legyünk büszkék Liszt Ferencre, olvassunk róla és hallgassuk zenéjét.

Feliratkozás a hírlevelünkre