Babits Mihály a Magyar Rádióban

BABITS MIHÁLY A MAGYAR RÁDIÓBAN (1934 – 1941)

 

A  Rádió irodalmi élete

 

1934 őszén nagy feltűnést keltett, hogy a Rádió irodalmi osztályának vezetésével Németh Lászlót, a kitűnő írót bízták meg. Meghirdetett programjának lényege: magyar önismeret, ízlésnevelés és Európában való tájékozódás. Szerkesztői munkájának egyik eredménye a Száz könyv sorozat beindítása volt, amelyben Babits Mihály, Benedek Marcell, Kosztolányi Dezső és Szerb Antal tartottak ismertető előadásokat.  Babits Mihály, akinek első két műsora az Iliász és az Odüsszeia volt, egy interjúban többek között ezt mondotta:

„A világirodalom két ősműve az Iliász és az Odüsszeia. Csodálatos gyöngyszemek, amelyek addig élnek, amíg a világ fennáll. Rádióelőadásaimnál az a törekvés vezet, hogy olyan formában ismertessem azokat, hogy az is megértse, akinek irodalmi ismeretsége ezen a téren hiányos, vagy egyáltalán nincs. Az előadás a közönség széles rétegeihez szól, de mindamellett nívóban nem száll le az őt megillető magaslatról, és talán annak is nyújt újat, aki ismeri a görög irodalom e remekét.”

 

A Rádió muzeális hangfelvétele

 

Egy rádióelőadásban érdekes muzeális felvételeket mutattak be: megszólalt Tolsztoj, a jasznája-poljánai remete, továbbá Kossuth Lajos és Ferenc József hangja is. Az előadás keretében felvetődött a hangmúzeum megteremtésének szükségessége is. „A Rádió új csapást vágott a hangemlékek gyűjtése terén. Az acélszalag, viaszlemez és más hangrögzítő berendezések, a sok érdekes rádióriport és műsorszám önként sugallta a hanglemez múzeum most már műszakilag is megvalósítható tervét. Így lemezre vették Babits Mihály hangját, mely mindmáig őrzi beszédét. A költő az 1909-ben írt Esti kérdés című versét mondta el a stúdióban. A próbafelvételt azonnal vissza is játszották, s Babits Mihály saját előadásában hallhatta versét. Idegennek találta ezt a hangot. „Mintha valaki csúfolkodva utánozna engem” – mondotta.

 

Megjelent Babits Mihály Jónás könyve c. költeménye

 

Az 1939-es év krónikájához tartozik Babits Mihály nagy versének, a Jónás könyvének megjelenése. A mű 1937-38-ban készült, de a befejező részt a Jónás imáját a költő 1939-ben írta hozzá. A jóval későbbi, 1963-as Irodalmi Lexikonban ez olvasható:

„Babits Mihályt a hazai politika jobbratolódása, Európa fasizálódása, a közelgő háború tudata újabb hitvallásra kényszeríti. Így születik meg életének egyik főműve a Jónás könyve, életútjáról, menekülési kísérleteiről és prófétaküldetésének vállalásáról. Itt már elítéli a politikától, a világtól elzárkózó művész magatartását:

„…mert vétkesek közt cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ád a testvér.”

Babits Mihály a vers írása közben talán nem gondolt minderre ilyen tudatosan. 1939. március

1-jén vendégségben volt náluk Ascher Oszkár, a nagyszerű előadóművész, és elszavalta a költő előtt a Jónás könyvét. Az élményről Babits az Est c. újságban így számolt be: „Ascher Oszkár kitüntetett azzal, hogy főpróbát tartott előttem, elszavalta hosszú versemet, a Jónás könyvét. Különös tükör a költő számára az ilyen szavalat. Azt mondhatom: most fedeztem föl a saját versemet. Most látom, mi mindent rejtettem én ebbe, szinte magam előtt is titokzatosan.

Ezt a verset egy nagy betegségben, egy életveszélyes műtét előtt állva kezdtem és terveztem. Hosszú hónapokon át, fél-önkívületben kísértett a szerencsétlen Jónás próféta alakja, aki a cethal gyomrában lelte időleges koporsóját. A próféta sorsa, a szellem sorsa, a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?”

 

Babits Mihály díjat kapott Olaszországban

Dante Isteni színjátékának magyarra fordításáért

 

  1. február 28-án hangzott el a Rádióban egy beszélgetés Babits Mihállyal, abból az alkalomból, hogy a San Remó-i díjat neki ítélték, az olasz irodalom külföldi terjesztéséért

és Dante Isteni színjátékának magyarra fordításáért. Az interjút Cs. Szabó László, a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője készítette a költővel. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdett foglalkozni az olasz irodalommal, Babits Mihály így válaszolt: „Igazában nem is az olasz irodalom volt az, amivel foglalkozni kezdtem. Dante volt az. Igen, mindjárt és egyenesen Dante. Vidéki diák voltam, mikor először elém került az Isteni színjáték, fordításban. Mintha ködön át láttam volna valami gyönyörűt. Úgy éreztem, nem bírom ki, hogy eredetiben meg ne ismerjem. Megszereztem a könyvet, s kommentár nélkül, nyelvtudás nélkül, egy rossz szótárral próbáltam kihámozni a csodálatos sorok értelmét. Nemsokára fordítani kezdtem, itt is, ott is, csak úgy magamnak. Szinte azért, hogy a magam számára közelebb hozzam, hogy jobban megértsem.

Boldog örömmel éreztem egyre jobban és jobban, hogy édes hazai nyelvem megbírja a Dante hatalmas szárnyalását, visszhangozni tudja zenéjét. De hosszú esztendők teltek még el, míg megfogott a vakmerő gondolat, a fölszaporodott töredékeket teljes magyar Dantévá egészíteni ki. Ez a gondolat több mint egy évtizedre rabbá tett. S ez az évtized, mintha nem is munkában, hanem lobogásban telt volna. Danténak még fordítása is az alkotás hatalmas élményét adja.”

1940-ben a már nagybeteg Babits Mihály vállalkozott ugyan az olaszországi utazásra, hogy személyesen vegye át a díjat, de ez utolsó külföldi útja lett.

 

Elhunyt Babits Mihály

A Rádióélet 1941. augusztus eleji számában gyász-keretben jelent meg Babits Mihály neve, mellette az utolsó fénykép, amely a stúdióban készült a költőről, amikor egyik költeményét hanglemezre rögzítették. Íme a rá emlékező írás:„1941. augusztus 4-én, 58 esztendős korában, hosszú, gyötrő szenvedés után halt meg Babits Mihály, a századforduló és a ma irodalmának egyik legnagyobb költője, írója. Az 1908-ban megalakult Nyugat című folyóiratnak kezdettől fogva munkatársa és haláláig szellemi vezetője volt. Költői érdemeiért nemcsak a Kisfaludy Társaság, hanem a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta. Mint költő, író, műfordító, tudós esszéista a Rádióban is gyakran szerepelt, bár betegsége jó ideje

megakadályozta abban, hogy előadásait, verseit maga olvassa fel. Utolsó hónapjait Esztergomban töltötte az előhegyi kis villájában, könyvei, kéziratai között, makacsul szembenézve betegségével, amiről a Balázsolás című megrendítő versében írt.”

Babits Mihály költészetének más művészeti ágra is kisugárzó hatását a megzenésített dalok és kórusművek jelzik.

(Lásd: Rádiófónia 1. kötet)

babits

Fénykép:  Babits Mihály a Rádió stúdiójában

 

Babits levelei1

Babits levelei2

Bieliczky Joó Sándor hagyatékában található Babits Mihály levelező lapjának és levelének fogalmazása.

 

 

 

 

Feliratkozás a hírlevelünkre