A REFORMÁCIÓ 500. ÉVFORDULÓJA

 

             Október 31-én, a Reformáció Emlékünnepén (és vasárnap) születtem. Ennek tudata lett életem egyik alapköve, amely meghatározta Istenhitemet, reformátusságomat.

500 éve, 1517. október 31-én kezdődött el a Reformáció.A Főnix Versmondó- és Népdalkörrel elhatároztuk, hogy összegyűjtjük a nagy magyar költők „Istenes” verseit, valamint a természetről, mint a Teremtő alkotásáról szóló költeményeket és összeállításunkat bemutatjuk a Kulturális Központban. Mindenki mond egy-két verset, néhány mondatban bemutatva, hogy a költő mikor, miért, hogyan jutott el oda, hogy hittel éljen és ezt tehetségén keresztül közvetítse mások számára is.

A REFORMÁCIÓ ELŐZMÉNYE

A reformáció a XVI. században Nyugat Európában a katolikus egyház hibáira való reakcióként indult mozgalom volt. X. Leó pápa a római Szent Péter-székesegyház építési költségeinek egy részét búcsúcédulák árusításából kívánta fedezni. Ezek megvásárlásával felmentést lehetett nyerni Isten előtt a bűnök alól. A kor híres mondása a búcsúcédula osztásával kapcsolatban, ez volt: „Amint a pénz a perselyben csörren, a lélek a tűzből a mennybe röppen.”

Luther Márton, Ágoston rendi szerzetes, amikor meggyőződött ezekről a visszaélésekről, 95 pontban foglalta össze kifogásait, és 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezte. Ebben közhírré tette, hogy a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, és egyedül a hit által üdvözülhet az ember. Megkérdőjelezte a pápa hatalmát is, majd fokozatosan eltávolodott a római vezetéstől. Luther ezzel „kilépett cellájának időtlenségéből az időbe és a világba.” A tételek rövidesen megjelentek németül és terjeszteni kezdték Európa szerte.

LUTHER MÁRTON

Luther Márton (1483-1546) apja kérésére jogásznak készült, az egyetemen bölcseletet, logikát, csillagászatot és zenét tanult. Belépett az Ágoston rendi kolostorba (1505), pappá szentelték (1507), a wittenbergi egyetem teológiai professzora lett (1512).

A dolgozószobájában érte a megvilágosodás, hogy “csakis a hit, csakis a kegyelem, csakis az írás által” lehetséges az üdvözülés (1513), A reformáció jelentése: visszatérés Istenhez (1517)

Elutasította a cölibátust, követelte a kolostorok feloszlatását és a német nyelvű misézést.

Ezek után a Pápa kiközösítette (1521). 1525-ben feleségül vette Bóra Katalin korábbi apácát. Házasságukból hat gyermek született.

A pápa által kiközösített, üldözött reformátort Frigyes választófejedelem fogadta be Wartburg várába. Luther itt fogott hozzá a Biblia fordításához, görögről német nyelvre. Először az Újszövetséget, majd az Ószövetséget fordította le. 1534-ben megjelenhetett nyomtatásban a teljes német nyelvű Biblia. Luther Márton 1546. február 18-án halt meg 63 éves korában, és a wittenbergi vártemplomban helyezték nyugalomra.

A KULTÚRA FEJLŐDÉSE

A reformációnak köszönhetően, a könyvnyomtatás segítségével változások következtek be az emberek életében: megérthették az istentiszteleteket, mert anyanyelvűek voltak, olvashatták a Bibliát is a saját anyanyelvükön, nyomtatott kottákból tanulhatták az egyházi énekeket.

Luther célja a katolikus egyház keretein belül a felmerült problémák megoldása volt, nem akart új vallást teremteni. Hittételeivel mégis új korszak kezdődött a kereszténység történetében. Egyik fő kezdeményezője lett Európa átalakulásának, de az általa kiváltott mozgalmak jóval túlnőttek elképzelésein. Tanai alapján jött létre halála után az evangélikus, Kálvin János genfi reformátor irányzatából pedig a református egyház.

1538-ban a reformáció szellemében iskolákat alapítottak Debrecenben és Sárospatakon.

A Debreceni Református Kollégiumban az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. A Kollégium a alapításról kezdve, mindig nyitott volt az új eszmék iránt.

A református egyház hívei számára Károli Gáspár elkészítette a teljes Biblia magyar nyelvű fordítását, amit először 1590-ben, Vizsolyban nyomtattak ki.

LUTHER-ÉNEKEK

Luther számára igen lényeges volt a zene, az egyházi ének, amit Isten egyik legszebb és legcsodálatosabb adományának tartott. Negyvenöt olyan éneket tartanak nyilván, amelynek a szövege vagy dallama valamilyen módon Lutherhez köthető. Reformátori tevékenységének tudatos programja volt a gyülekezeti énekek használata, mert az evangélium üzenetét ezek segítségével akarta beleénekelni az emberek szívébe és fejébe.

Luther Márton 1527 és 1529 között írta az Erős vár a mi Istenünk (németül: Ein’ feste Burg ist unser Gott) evangélikus korált. Ez lett a protestánsok egyik legkedveltebb éneke, mozgósító hatása miatt a reformáció „harci dalának” is hívták. De a nemes, szép dallamot több zeneszerző is feldolgozta: Johann Sebastian Bach erre komponálta az orgonára írt korál feldolgozásokat, és a 80. számú kantátát, Felix Mendelssohn pedig az 5. Reformáció szimfóniát. Íme az ének szövege:

1./ Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Úr a mi oltalmunk. Az ős ellenség Most is üldöz még, Nagy a serege, Csalárdság fegyvere, Nincs ilyen több a földön.

2./ Erőnk magában mit sem ér, Mi csakhamar elesnénk, De küzd értünk a hős vezér, Kit Isten rendelt mellénk. Kérdezed: ki az? Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, Az ég és föld Ura, ő a mi diadalmunk.

3./ E világ minden ördöge Ha elnyelni akarna, Minket meg nem rémítene, Mirajtunk nincs hatalma. E világ ura Gyúljon bosszúra: Nincs ereje már, Reá ítélet vár, Az Ige porba dönti.

4./ Az Ige kőszálként megáll, Megszégyenül, ki bántja. Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja. Kincset, életet, Hitvest, gyermeket Mind elvehetik, Mit ér ez őnekik? Mienk a menny örökre!

Luther az Asztali beszélgetések címmel összeállított művében is megemlékezik a muzsika szépségéről és jótékony hatásáról. „Isten szavának igazát a szív a dalban éli át.”

„Isten egyik leggyönyörűbb s legdicsőbb ajándéka az ének. Haragszik is rá a sátán, mert sok kísértést és gonosz gondolatot űz el vele az ember.”

A kereszténység énekei szövik át ünnepeinket és az élet nagy eseményeit: a születést, keresztelést, esküvőt, temetést. Ezek segítenek fenntartani az Emberiséget.

A lutheránusok himnusza az „Erős vár a mi Istenünk”, a reformátusoké pedig a ”Tebenned bíztunk eleitől fogva”.

 

  1. október 31. (kedden) 16 órakor

Emlékezzünk a Reformáció 500. évfordulójára

Benne Istenes versek és a természetről, mint a Teremtő alkotásáról szóló költemények

A Főnix Versmondó- és Népdalkör klubfoglalkozása

Helyszín: Kulturális Központ Zeneterme

Feliratkozás a hírlevelünkre