BESZÁMOLÓ AZ EMLÉKSZOBA ALAPÍTVÁNY 2018. ÉVI KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Az Emlékszoba Alapítvány egyik célja az irodalmi és zenei élet fellendülésének elősegítése Hajdúszoboszlón. Ennek érdekében tevékenykedünk:

 I./ IRODALMI DÉLUTÁNOK és próbák az EMLÉKSZOBÁBAN

Az összejöveteleket péntekenként tartottuk. (Kivéve az iskolai szüneteket, mivel tagjaink között több pedagógus és diák van.)

Részt vettek: Blaskó Ernő (óvodás), Kovács Petra, Büdi Dani (3. o.), Szirák Bianka (fuvolás),

Kiss Balázs, Szécsi Laura, Csécsi Lajos (középiskolások), Szabó Csilla, Bakó Antal, Várnay-Nagy Orsolya, Vágóné Szabó Erzsébet, Borbély Mária, Kordásné Szász Melinda, Szirákné Turi Andrea, Majoros Petronella, Dóróné Balázs Katalin, Kovács Gergely, Papp András,

  1. Kiss Endre, Katona László (ének, gitár), Bieliczkyné Buzás Éva (és mások).

Próbák az Emlékszobában:

II./ ELŐADÁSOK A KULTURÁLIS KÖZPONTBAN  2018-ban (14-19.. műsor)

14./ 2018. január 20. A Magyar Kultúra Napja

  1. január 20. (szombaton) 16 órakor, A Magyar Kultúra Napja alkalmából – Himnusztól a Szózatig – legkedvesebb verseinket adta elő a Főnix Versmondó és Népdalkör. Helyszín: Kulturális Központ Zeneterme

Himnusz. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be hazafias költészetének egyik legnagyobb remekművét: a Himnuszt. Benne Isten áldását kérte a kétségbeesett, balsors tépte, megbűnhődött népre és országára.. A költemény írásának emlékére 1988-tól minden évben január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Kölcsey Himnuszát Erkel Ferenc zenésítette meg, egy pályázatra. A díjnyertes mű azóta nemzeti imává vált, olyan jelképpé, amely kifejezi minden magyar összetartozását, erősítve a nemzet megmaradását.

(Közösen mondtuk el a Himnusz 8 versszakát, majd elénekeltük a nemzeti dalunkat.)

Petőfi Sándor 1823. január 1-én, 195 évvel ezelőtt született. Néhány versével emlékeztük rá.

Reményik Sándor (1890-1941) kolozsvári költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Életét két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága.

Erdélyi március című versét, Csécsi Lajos mondta el.

Lator László, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a költészet nagy tanára 2017. november 19-én töltötte be a 90. évét. Isten tartsa meg még sokáig!

Add nékem gyöngeségedet című versét Bieliczkyné Buzás Éva adta elő.

Hajdúsági tánc következett. Előadta a Hajdúszoboszlói Csergető Néptáncegyüttes.

Tagjai: Patai Gergő és Bálint Piroska, Cseh Zoltán Dániel és Kökényesiné Zudor Mária

A koreográfiát készítette és betanította Nagy Imre.

 Vörösmarty Mihály (1800-1855) a Szózatot 1836-ban írta, és hasonló szerepet tölt be a nemzetünk életében, mint Kölcsey Himnusza. De amíg a Himnusz Istenhez szól a magyarokért, addig a Szózat a magyar embert szólítja fel arra, hogy legyen mindig hű a hazájához. A Szózatot Egressy Béni megzenésítésében énekeljük a nemzeti ünnepeken.

15./ 2018. február 24. WASS ALBERT ÉS ERDÉLY

WASS ALBERT FELOLVASÁS HAJDÚSZOBOSZLÓN IS

 Hegedűs Gergely András kezdeményező felhívása: Wass Albert születésének 110. és halálának 20. évfordulóján – immár 11. alkalommal szervezzük meg a MARATONI FELOLVASÁST, 2018. február 23-án péntek este 6-tól másnap este 7-ig. Az eseményre nagyon sokan jelentkeznek országszerte, sőt a Kárpát-medencében, a tengeren túl és a világ bármely pontján. A felhívásra – mint ahogy évek óta – most is jelentkeztünk.

A Főnix Versmondó- és Népdalkör 2018. február 24.-én 16 órától a Kulturális Központ Zenetermében rendezte meg a felolvasást, WASS ALBERT és ERDÉLY címmel.

Az író-költő hatalmas életművéből ez alkalommal főleg szülőföldjéhez, Erdélyhez kapcsolódó témákból válogattunk verseket, prózai részleteket, erdélyi és hazafias dalokat, sőt még erdélyi (Zsibai) legényest is táncoltak a közreműködő Szabó László Alapfokú Művészeti Iskola diákjai.

A műsorra felkészültek: Kovács Petra, Büdi Dani (Thököly iskola 2. o.), Szécsi Laura (Thököly iskola 8. o.), Csécsi Lajos (Közgazdasági Szakiskola 9. o.), Kiss Balázs (Közgazdasági Szakiskola 11. o.), tanulók.

Az idősebb korosztályból: Szabó Csilla, Borbély Mária, Bakó Antal, Dóróné Balázs Katalin, Bieliczkyné Buzás Éva, valamint a néptáncosok: Patai Gergő, és Cseh Zoltán Dániel.

Wass Albert költeményeiben, írásaiban legjellemzőbb témák: a hazaszeretete, a természet iránti rajongása és a vallásos hite. Íme, fiatalkori verseinek egyik legszebb gyöngyszeme:

LÁTHATÓ AZ ISTEN

Fűben, virágban, dalban, fában, / születésben és elmúlásban, mosolyban, könnyben, porban, kincsben, / ahol sötét van, ahol fény ég,nincs oly magasság, nincs oly mélység, / amiben Ő benne nincsen.Arasznyi életünk alatt / nincs egy csalóka pillanat,mikor ne lenne látható az Isten. / De jaj annak, ki meglátásra vak,s szeme elé a fény korlátja nőtt. / Az csak olyankor látja őt,mikor leszállni fél az álom: / Ítéletes, Zivataros, /     villám-világos éjszakákon.

16./ 2018. április 14. Az irodalom és a költészet varázsa

  1. április 14.-én (szombaton) 16 órakor a Kulturális Központ Zenetermében megtartott műsorunk címe: Az irodalom és a költészet varázsa, valamint,Vida Lajos író, helytörténész emlékezete.

VIDA LAJOS EMLÉKEZETE

Műsorunk első perceiben Vida Lajos íróra, helytörténészre emlékeztünk.

Éppen tíz éve van annak, hogy – 35 évi budapesti élet után – visszaköltöztem gyermek- és ifjúkorom kedves városába, Hajdúszoboszlóra. Ilyen hosszú távollét után izgalmas dolog volt felújítani emlékeinket hajdani gimnáziumi társaimmal, és ismerkedni új emberekkel. Közéjük tartozott Vida Lajos, a Szókimondó akkori főszerkesztője, aki eljött megnézni az Emlékszobát. Hosszan beszélgettünk, jegyzetelt, fotózott és jó barátokként váltunk el. Búcsúzáskor magával vitte Bieliczky Joó Sándor válogatott verseit, írásait tartalmazó kötetet, ami alapja lett a Szókimondóban megjelenő több írásának.

Ezen a délután emlékeztünk a nagyszerű íróra, helytörténészre és jó barátra, aki február 22-én 76 éves korában eltávozott közülünk.

Papp András, a Szókimondó felelős szerkesztője felolvasta a temetésen elhangzott írását.

A versmondó kör tagjaival pedig Vida Lajos két fontos művéről tettünk említést. A Palló a Köselyen című regénye Szoboszló hajdúváros történetét jeleníti meg a 17. századból, valós történelmi események és személyek felidézésével.

Vida Lajos több, mint 20 évet töltött el a Szép Ernőről elnevezett kollégiumban, igazgató helyettesként, majd igazgatóként. Ekkor kezdett foglalkozni a költő történetével, majd megszületett a Szép Ernő élet- és pályarajza. Ennél tartalmasabb elemzés, azóta sem készült az „érzékeny lelkű poétáról.” Szép Ernő: Imádság című verséről Vida Lajos ezt írta: „Szép Ernő imája nem hálaadó, nem bűnbánó, hanem Istent kérő ima az emberiségért, s elsősorban a magyarságért, a magyar hazáért.”

Vida Lajosra való emlékezés után hangulatot váltottunk. Az elmúlás vigasztalója a természet örök megújulása. Versmondó körünk megújulását, utánpótlását, pedig a gyerekek jelentik. Segítségükkel megidéztük a tavaszi ünnepeket: az anyák napját és március 15-ét.

József Attila születésnapján április 11-én tartjuk a Költészet Napját már 1964. óta.

Kiss Balázs előadásában két szerelmes vers következett, de köztük olyan nagy a különbség, mint a fiatalság és az idős kor között. A fiatal József Attila: Tedd a kezed című versében rövid szavakkal is nagyon sokat tudott kifejezni. Szerelmének, Vágó Mártának ez volt a kedvenc verse. Ady Endre: Őrizem a szemed című költeménye 1916 januárjában íródott, amikor Ady és Csinszka a csucsai kastélyban éltek Erdélyben. Ady rettegett a háborútól, a saját betegségétől, a haláltól. Egyetlen támasza, vigasza Csinszka volt, akibe görcsösen kapaszkodott, hogy együtt túlélhessék a nehéz időt.

Mindenkor örömmel mondom, hogy a Versmondó körnek „házi költője” is van,Borbély Mária (Marcsi) óvónő, aki most legújabb verseiből mondott el kettőt.

Bieliczky Joó Sándor újságíró, költő Hajdúszoboszlón született, itt is van eltemetve szülei és nagyszülei mellett. 1983.május 8-án halt meg. Rá emlékezve a Versmondó kör ifjú tagjai szólaltattak meg néhányat a verseiből.

17./ 2018. június 9. Hazaszeretet (Trianon után) az írók-költők szavaival

A Főnix Versmondó- és Népdalkör műsora 2018. június 9-én hangzott el a Kulturális Központban

  1. június 4-én írták alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A trianoni békeszerződés aláírása a magyar nemzet gyásznapja. A trianoni traumát számos vers és írás megörökítette. A gazdag műsorból csak néhányat említek:

Falu Tamás (1881–1977) költészetét a halk, szerény tónus, ugyanakkor a magyar nép jövőjébe vetett hit, múltjához való ragaszkodás jellemezte.

Falu Tamás: Igazságot Magyarországnak!

“Nem kell nekünk a más folyója, / Nem kell nekünk a mások bérce, /Csak magyar hegy és magyar róna, / Ahogy az Isten rég kimérte, /Nem kell nekünk idegen égbolt, / Egy porszeme sem a világnak, /Csak az kell, ami a miénk volt… / Igazságot, igazságot Magyarországnak.”

1920 után a magyar irodalom radikálisan átalakult. Azok az írók, akik a határon kívül rekedtek, 1948 után még csak említhetők sem lettek. Nem került be a magyar irodalomkönyvekbe például Reményik Sándor, akinek nagy bűne volt, hogy keresztény is, meg erdélyi is. Nem került be Dsida Jenő, aki mindössze 31 évet élt, nyolc nyelven írt és beszélt. És nem került be az a Wass Albert, akit hontalanként jelölt Nobel-díjra a Német Írószövetség.

Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költő egyik leghíresebb verse a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár). Íme, egy rövid részlet a 6 tételes hatalmas költeményből:

„Vagy félezernyi dalt megírtam / s e szót: magyar, / még le nem írtam. / Csábított minden idegen bozót, / minden szerelmet bujtató liget. / Ó, mily hályog borult szememre, / hogy meg nem láttalak, / te elhagyott, te bús, kopár sziget, / magyar sziget a népek Óceánján! (…)

Epévé változzék a víz, mit lenyelek, / ha téged elfelejtelek! /  Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, / mikor nem téged emleget! / Hunyjon ki két szemem világa, / mikor nem rád tekint, / népem, te szent, te kárhozott, te drága!”

Wass Albert (1908-1998) a „hontalanná” vált erdélyi író, költő 1948-ban írta az egyik legismertebb versét: Üzenet haza

„Likasszák már az égben fönt a rostát  / s a csillagok tengelyét olajozzák /szorgalmas angyalok. / És lészen csillagfordulás megint / és miként hirdeti a Biblia: /megméretik az embernek fia / s ki mint vetett, azonképpen arat. /Mert elfut a víz és csak a kő marad, / de a kő marad.”

Trianon, a magyar történelem legnagyobb tragédiája, az írókat és költőket arra ihlette, hogy szót emeljenek Magyarországért, a magyarságért.

József Attila (1905-1937): Nem, nem, soha!

 „Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! (…)

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, / Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! / Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: / Nem engedjük soha! soha Árpád honát!”

(Ez a vers 1945 és 1990 között soha nem jelenhetett meg nyomtatásban.)

Juhász Gyula (1883-1937) Trianon című versének kezdő sorai magukba sűrítik a tragikus eseményre való emlékezés receptjét.

“Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá (…)

 És nem lehet feledni, nem, soha, / Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, /Hol királyokat koronáztak egykor, / S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, /Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!”

A Trianon után vált általános meggyőződéssé, hogy a nemzet több, mint a politikai együvé tartozás, nem a területnek, hanem a történelemnek, a hagyománynak, a kultúrának és a lelki közösségnek van elsődleges szerepe.

Babits Mihály (1883-1941): Hazám!

„Szállj ki, lelkem, keresd meg hazámat! / Oly hazáról álmodtam én hajdan, /mely nem ismer se kardot, se vámot, / s mint maga a lélek oszthatatlan.”

Kós Károly (1883-1977): Kiáltó szó (1921) „Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket. Napnyugat felé pedig ne nézzünk többé!  Attól csak a könnyünk csordul ki már. Vigyázzunk!”

Áprily Lajos (1887-1967) erdélyi származású költő négy sorban (A legyőzöttek strófája) foglalta össze a trianoni traumát: „Múltunk gonosz volt, életünk pogány / Rabsors ma sorsunk s mégsem átkozom: / Jó, hogy nem ültem győztes-lakomán / S hogy egy legázolt néphez tartozom”.

Csoóri Sándor (1930-2016) számára a nemzethez való kötődés, a hazaszeretet mindennél fontosabb. Egy század magyar történelmét átfogó igénnyel szól a hazáról a Trianon nyolcvanadik évfordulóján írt Csontok és szögek.

A társadalom egészét sokkoló diktátum hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon az Illyés Gyula által összehangolatlan ötágú sípnak nevezett, több központra tagolódó magyar irodalom.

Illyés Gyula szép mondata „Magyar az, akinek fáj Trianon”

A két világháború között a magyar állam támogatta a Trianon-kultuszt, viszont a szocialista Magyarországon száműzötté vált a tragikus nap emlékezete. A rendszerváltozás után a Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává.

18./ 2018. október 6. „Excelsior” – Liszt Ferenc mennybemenetele

Különleges alkalom színhelye volt a Kulturális Központ Zeneterme 2018. október 6-án:az Excelsior! című operát ismerhették meg az érdeklődők, a szerzők segítségével, valamint a műről készült film részleteinek vetítésével. Elsőként röviden bemutattam a két alkotót:
Fekete Gyula zeneszerző 1997-től a Zeneakadémián zeneszerzést, hangszerelést és prozódiát tanít, egyben a Zeneszerzés Tanszék vezető tanára. Mint zeneszerző számos hangszeres, vokális és zenekari mű mellett eddig öt operát komponált.
Papp András írót sokan ismerhetik, hiszen itt él Hajdúszoboszlón és a Szókimondó című havi kulturális folyóirat főszerkesztője.Az Excelsior! (feljebb, magasabbra) Liszt Ferenc mennybemenetele című opera bemutatója 2011. március 18-án volt Budapesten, a Thália Színházban. A mű hangfelvételét később a Bartók rádió és filmfelvételét a Duna TV is közvetítette. Az opera fontosabb részleteit az ősbemutatón készült filmfelvételről (DVD) levetítettük, majd Papp Andrást, a librettó íróját és Fekete Gyula zeneszerzőt beszélgetésre kértem.

A 19. század két nagy, tündöklő mestere számomra, számunkra Erkel Ferenc és Liszt Ferenc. Különösen Liszt Ferencnek volt nagyon színes, változatos az élete. Az opera szövegkönyvébe a legjelentősebb epizód került, amikor házasságkötésre készül Carolyne-nal, de a pápa nem adja meg hozzá az engedélyt. Így Lisztnek választania kellett, búcsút mond a zajos magánéletnek és belép a papi rendbe. Ezután csak a zenei hivatásának él és a lelki-szellemi magaslatokat igyekszik elérni. Ahogy a cím mondja: Excelsior! feljebb, magasabbra. És ahogy Liszt, úgy a zene is eljut a drámából a harmóniába, a végén pedig megvalósul az alcím: Liszt Ferenc mennybemenetele.

19./ 2018. október 20. FORRADALMI LÁNGOK – ŐSZI SZERELEM

  1. október 20-án „Forradalmi lángok – Őszi szerelem” címmel hangzott el a Versmondó kör műsora a Kulturális Központ Zenetermében. Szokás szerint, műsorunk bevezetéseként az „utánpótlásunk”, azaz, a gyermekszereplők mutatkoztak be.

A versmondó körünknek van egy „házi költője” is: Szuhanics Albert, aki Debrecenben él, az Alföldi Nyomdában dolgozik. Amikor megtudta, hogy gyermekszereplőink is vannak, küldött két verset, kimondottan az „előadóknak”.

Szuhanics Albert: A barátnőm óvónő (Blaskó Ernő – óvodás, Aranykapu óvoda) Szuhanics Albert: Laura színésznő + Szent István király a fundamentum  (Szécsi Laura)

*

Az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó 13 nappal Magyarország beírta magát a 20. század kiemelkedő eseményei közé. Faludy György (1910.09.22. – 2006.09.01. = 96 év), a kalandos életű költő, író, műfordító a következő versét 1986-ban Torontóban írta, a 30 éves évfordulóra, visszaemlékezésként. Faludy György: 1956, te csillag (Szabó Csilla)

A KAZAMATÁK című drámát Papp András és Térey János közösen írták. A darab Budapesten játszódik, a Köztársaság téri Pártbizottságon és környékén, 1956. október 30-án. Bemutatója 2006. április 30-án volt Budapesten, a Katona József Színházban Gothár Péter rendezésében. Tíz évvel később 2016-ban a Jelenkor Kiadó jóvoltából megjelent könyv formában, amelyet Budapesten és Hajdúszoboszlón is bemutattak.
A dráma újabb bemutatója 2018. február 9-én volt a Szegedi Nemzeti Színházban.

A körünkben jelen lévő Papp András, a maga és Térey János szerzőtársa nevében felolvasott egy idézetet, majd a Kazamaták című drámából a Prológust és az Epilógust.

Bieliczky Joó Sándor (1929-1983) hajdúszoboszlói születésű újságíró, költő 1956-ban írott verseiből idézünk. Levél a bátyámhoz (Kovács Gergely előadásában). A költemény 1956. november 1-én, Kecskeméten a Petőfi Népe című lapban, majd 2006-ban a „Piros vér a pesti utcán” című antológiában jelent meg.

Egy asszony az utcán, Remény, Márványba vésve (Bieliczkyné Buzás Éva)

„Márványba vésve álljon emléketek: / Hősök, kik értünk adtátok életetek! Nem huny ki soha szívünkből a hála: / Véretekből sarjad népünk szabadsága!”

 A „forradalmi lángokról” három évszám juthat eszünkbe. 1703, 1848 és 1956.

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot emlegettük elsőként, mert az áll hozzánk időben legközelebb. De a magyar történelem dicső lapjaihoz tartozik az 1703-as Rákóczi-szabadságharc is.

  1. Rákóczi Ferenc neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól.

Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált:

            „Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!)”

A szatmári békekötés után önkéntes száműzetésbe vonult. Rövid ideig Lengyelországban, majd Franciaországban élt. 1717-ben került Törökországba, Rodostóba. Itt élt néhány kísérőjével (többek között Mikes Kelemennel), 1735-ben bekövetkezett haláláig. Hosszas előkészítő munka után Rákóczi hamvait 1906. október 29-én, Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, valamint bukásáról legnagyobb költőink méltó módon megemlékeztek. Iránymutatónak először egy Petőfi verset hallgattunk meg.         Petőfi Sándor: A 19. század költői (Vágóné Szabó Erzsébet)

Arany János 1849-ben – a szabadságharc bukása után hozzákezdett egy betyár témájú sorozat megírásához, a következő verse is ide tartozik.

Arany János: Rózsa Sándor (Kiss Balázs, Közgazdasági szakgimnázium)

 Az aradi vértanúkról szóló versek a múlhatatlan fájdalomról szólnak.

Pósa Lajos: Az apa fiaihoz (T. Kiss Endre), Ady Endre: Október 6. (Bakó Antal)

*

A történelmi hibák, bűnök miatti számonkérést rábízzuk a hivatásos együttesekre és a történészekre. Mi pedig a továbbiakban olyan verseket mondtunk, amelyek a lelkünket a „hazaszeretet” érzésével töltik el.

Befejező perceinkben a legszebb érzésről, a Szerelemről szóltak a versek és dalok.

A műsorunk után baráti beszélgetésre is sor kerülhetett. Többen mondták, hogy jó volt összejönni, és együtt emlékezni a magyar történelem forradalmi napjaira. A hazafias és szerelmes versek mondásán – hallgatásán keresztül, valamint a közös énekléssel pedig elfelejtették a napi gondokat, feltöltődtek kellemes érzésekkel, és erőt gyűjtöttek a következő feladatokhoz. Így érdemes!

III./ ÍRÁSOK A SZÓKIMONDÓBAN 2018-ban

 2018/1.            Bieliczky Joó Sándor: Jövőbe álmodón + Újévi napsütés + Fiatal idő sodor
Bieliczkyné Buzás Éva: Arany János és Petőfi Sándor barátsága
Bieliczkyné összeállítása: Költők istenes versei
Pedagógusok arcképcsarnoka: Halász Ferenc
(Benne: Bieliczkyné Buzás Éva emlékezése)

2018/2.            Bieliczkyné Buzás Éva: Wass Albert felolvasás Hajdúszoboszlón

2018/3.            Bieliczkyné Buzás Éva: Vida Lajos emlékezete

2018/4.            Az irodalom és a költészet varázsa. Emlékezés Vida Lajosra
Az emlékest műsora. Összeállította: Bieliczkyné Buzás Éva
Borbély Mária két verse: Madarat szeretek + Hiányzol
Bieliczky Joó Sándor: Emlékezzünk Veres Péterre + Újra a szülőföldön
Veres Péter verse Én nem mehetek el innen sehova

2018/5.            Bieliczkyné Buzás Éva összeállítása:Hazaszeretet (Trianon után) az írók-költők szavaival
Szuhanics Albert: Trianon pohara + Borbély Mária: Magyar vagyok

2018/6.            Bieliczkyné Buzás Éva: Elhunyt Kányádi Sándor
Kányádi Sándor: Két nyárfa + Valaki jár a fák hegyén
Weöres Sándor 105 éve született – Tíz lépcső + Mosoly az arcodon

2018/8-9.        Bieliczkyné Buzás Éva: Liszt Ferenc emlékidézés Hajdúszoboszlón
(Papp András: A történetről, a szövegről és az emelkedésről)

2018/10.          Bieliczkyné Buzás Éva: Hárman beszélgettünk
Beszélgetés az Excelsior! című opera alkotóival,Fekete Gyula zeneszerzővel és Papp András szövegíróval

2018/11.          Bieliczkyné Buzás Éva: Forradalmi lángok – Őszi szerelem

2018/12.          Bieliczkyné Buzás Éva: Előzetes a Magyar Kultúra Napjára és Ady Endre halálának 100. évfordulójára

Papp András író véleménye (recenziója) Bieliczky Joó Sándor könyveiről:

Papp András: Helyi érték Verstemplom pillérei – Bieliczky Joó Sándor válogatott versei

(Két részben megjelent a Szókimondó 2018./7. és 8-9. számában.)

Papp András: Nagyok nyomában     Bieliczky Joó Sándor válogatott írásai

(Megjelent a Szókimondó 2018. / 10. számában)

IV./ HONLAPOK

Az első honlapunk, a www.fonix-sarok.hu  arra szolgált, hogy ott megjelenjen Bieliczky Joó Sándor újságíró-költő irodalmi hagyatéka, valamint Bieliczkyné Buzás Éva zenetörténete Rádiófónia címmel, és a zeneszerzőkről készült dolgozatai. Ezután ez a honlap archívum marad, felkerült a Drive-ba (felhőbe).

2016-ban új, aktuális weblap készült: www.emlekszobaalapitvany.hu címen.

Itt főleg az Emlékszoba Alapítvány és a Versmondó kör eseményeit adjuk közre.

Új tervek a következő évre:

1./ 2019-től kezdve indítjuk el a www.Hajdútánc.hu  internetes folyóiratunkat.

Alapító: Bieliczkyné Buzás Éva, szerkesztő munkatárs: Papp András író.

2./ Folytatjuk a Versmondó kör összejöveteleit, próbáit és műsoraink bemutatását.

3./ A Debreceni Törvényszék számára benyújtjuk az Emlékszoba Alapítvány, mint civil szervezet változását, hogy az 1% fogadására jogosultak legyünk.

4./ Pályázatot nyújtunk be a Hajdúszoboszlói Önkormányzat számára, hogy kiadásaink fedezése érdekében anyagi támogatást adjanak.

5./ A Debreceni Alföldi Nyomdában kinyomtatjuk Ki volt Bieliczky Joó Sándor című dokumentumot. Aki válaszol: Bieliczkyné Buzás Éva, Lator László, Vida Lajos,

Halász Ferenc, Egri László, Papp András.

 

Feliratkozás a hírlevelünkre